A támogatási pályáztatások sikere elsősorban nem azon múlik, hogy milyen az értékelési rendszer - vallja Szajbély György a Griffsoft elnöke. Természetesen ez korántsem elhanyagolható szempont, de vannak más problémák is - nem véletlen, hogy sokszor kevesebb pályázat érkezik be, mint amennyi a szétosztható pénz lenne.

Magyarországon nincs hagyománya az ilyen jellegű pályázatoknak - a Széchenyi-terv volt az első, amely a vállalkozások szélesebb körét célozta meg. Ennek megfelelően a cégek nagy része nem is tanulta meg, hogyan készítsen el egy pályázatot: egyszerűen nincsenek tapasztalataik arról, milyen dokumentáció kell, melyik igazolást hol kell beszerezni. Csak azok a vállalatok vannak jobb helyzetben - és ide tartoznak az informatikai cégek is - amelyek már indultak közbeszerzési pályázatokon. Azokhoz ugyanis nagyjából ugyanolyan dokumentációra van szükség, mint a támogatási pályázatok esetén: igazolni kell, hogy nincs köztartozása a cégnek, mellékelni kell a hivatalos cégdokumentumokat, és így tovább.
"Egy olyan vállalatnál, amely gyakran indul tendereken, csak leemelik a polcról a mindig készen lévő, aktuális csomagot" - mondja Szajbély György, hozzátéve: egy termelő cég, amely csak a belföldi piaccal áll kapcsolatban, esetleg azt sem tudja merre induljon el például a vámtartozás hiányát igazoló papír megszerzéséért.

A "külső" papírok beszerzése mellett gondot okozhat a különféle belső dokumentumok elkészítése is. A támogatási pályázatoknál mindig kérnek középtávú (pár évre előretekintő) üzleti tervet - ez teljesen érthető, hiszen csak oda érdemes pénzt adni, ahol azzal hatékonyabbá tudják tenni a működést, és tervük is van a támogatás felhasználására. Egy kisvállalkozás vezetőjében azonban gyakran nincs meg az a tudás, amely egy meggyőző üzleti terv összeállításához szükséges: ha nincs kontroller vagy gazdasági igazgató, ez sem triviális feladat.

Forráshiány

A tapasztalatlanságon kívül már a pályázatok feltételei is akadályai lehetnek a sikernek. Sokszor határozzák meg az igényjogosult vállalkozások körét dolgozói létszám és árbevétel alapján. A gond csak az, fejti ki Szajbély György, hogy az íróasztal mellett kidolgozott metszetek gyakran nem fedik a valóságot, és sok vállalat nem fér be az államigazgatás által felállított kategóriába. (Egy kereskedőcég viszonylag kis létszámmal is produkálhat nagy bevételt, míg egyes termelőszektorokban a nagyobb létszámú munkaerő is csak kisebb forgalmat generál.)

Nemegyszer jelent gondot a pályázatban megkívánt önerő is; a nyertesnek rendszerint ugyanannyi pénzt kell letennie az asztalra, mint amennyit megnyer, vagyis meglehetősen komoly saját forrásokkal is rendelkezniük kell. Itt is érthető a pályázat kiíróinak a szándéka, de a tőkeszegény vállalkozások éppen azért eshetnek el bizonyos összegektől, mert nem tudják biztosítani a megfelelő önerőt. Az egyik megoldás, hogy a pályázó nem a teljes összegre nyújtja be igényét, hanem csak annak egy részére.

Van segítség

Természetesen a pályázatok írásához is lehet segítséget kérni. Számos vállalkozás kínál ilyen szolgáltatásokat. Szajbély György viszont felhívja a figyelmet arra, hogy alaposan körbe kell nézni a piacon, mielőtt ilyen tanácsadókat megbíznánk. Sokan közülük ugyanis igyekeznek minimalizálni a saját kockázatukat, és az egészet az ügyfél nyakába varrják: az alapdíjon kívül - nyertes pályázat esetén - adott százalékú sikerdíjat is kérnek. "Bár külön-külön mindegyik rendben lenne - a kettőt együtt nem érzem tisztességesnek" - , fogalmaz a Griffsoft elnöke.
A nehézségek ellenére már látszik, hogy egyre többen kapnak kedvet a pályázatokhoz. Mind több az elnyerhető pénz - és az uniós csatlakozással feltehetően még több lesz - , a korábbi nagy projektek mellett egyre nagyobb számban lesznek kisebb (1-10 millió forintról szóló) pályázatok is, amelyekre minden bizonnyal azok is jelentkezni fognak, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak nagyobb összegért harcba szállni. "Nagyon fontosnak tartom, hogy az ország kis- és középvállalatainak körében kialakuljon a pályázási rutin, és természetes dolog legyen, hogy jelentkeznek a pénzekért", foglalja össze álláspontját Szajbély György.

Papírhegyek

Az Informatikai és Távközlési Minisztérium pályázatot írt ki a vállalatirányítási (ERP) rendszerek bevezetésének támogatására. Ezen maximum 15 millió forint nyerhető. A pályázatba az alábbiakat kell belefoglalni, illetve ahhoz mellékelni.

	a vállalat jelenlegi pozícióinak ismertetése (termékek, szolgáltatások, a vezetők bemutatása, ágazati elemzés)
	közjegyző által hitelesített utolsó mérleg és eredmény-kimutatás
	a vállalat üzleti terve (beleértve a termelést, marketinget, szervezetfejlesztést és pénzügyet) legalább három évre előre
	a jelenlegi és a bevezetni kívánt informatikai rendszer ismertetése
	a könyvvizsgálói jelentés másolata
	bankszámlakivonat a saját forrás (minimum 25 százalék) igazolására
	a szállító öt referenciájának megnevezése
	áfa nyilatkozat
	kincstári adatlap