|
|
 |
|
|
| |
|
|
| |
Továbblépéskényszer - növekvő igények, okosabb rendszerek |
|
| |
|
|
| |
Minden kis- és közepes vállalat életében eljön az a pillanat, amikor el kell döntenie: komolyabb megoldásra cseréli-e az egyszerűbb üzleti funkciókat még ellátó korábbi ügyviteli rendszerét, vagy lemarad a versenyben.
Üzleti tevékenységük evolúciója során a különféle informatikai eszközöket - irodai, könyvelő-, ügyviteli, vállalatirányítási szoftvert - használó vállalkozások általában ugyanazt az utat járják be: az egyszerűbb számítástechnikai megoldásoktól a bonyolultabbak felé haladnak. Egy szép napon pedig rádöbbennek, hogy már nem elég Excel-táblázatokban nyilvántartani a készletet és az ügyfeleket, a sógor által összetákolt számlázóprogrammal követni a jogszabályok sűrű változását. Azzal a problémával is rendre szembetalálják magukat, hogy a különböző időben beszerzett, szigetszerűen működő szoftverek köszönő viszonyban sincsenek egymással, ezért az egyre összetettebbé váló üzleti folyamatok, ügyféladatok átláthatatlan halmazzá válnak.
Ekkor kell a cégvezetőnek eldöntenie: vagy komolyabb megoldásra cseréli a korábbi, az egyszerűbb üzleti funkciókat még úgy-ahogy ellátó ügyviteli rendszert, vagy vállalja a lemaradás kockázatát. Különben is, modern cégvezető nem elégszik meg a könyvelője által készített, számviteli logikájú kimutatásokkal, hanem maga akarja monitorozni a cégénél zajló folyamatokat. Ráadásul a nagyvállalati partnerek részéről is erősödik az igény az integráltság növelésére, hiszen így könnyebb és hatékonyabb a rendszerek összeillesztése például egy vevő-beszállító kapcsolatban. A váltás nem egyszerű, viszont kényszerű.
"Informatikai rendszert általában ott kezdtek használni a vállalkozások az ügyvitel támogatására, ahol éppen a legjobban szorított a cipő: készletnyilvántartás, számlázás vagy bérelszámolás. Teljes körű, korszerűnek tekinthető integrált vállalatirányítási megoldást, azaz erp-t jóval kevesebben alkalmaznak, talán a hazai cégek 30-40 százaléka, bár ezeknek a vállalkozásoknak a teljesítménye jóval nagyobb saját szektoruk átlagánál" - foglalja össze tapasztalatait Szajbély György, a közép- és nagyvállalatok számára fejlesztő egyik meghatározó magyar cég, a GriffSoft Zrt. elnöke.
Sok vállalkozásnál működnek még ma is olyan rendszerek, amelyeket néhány ügyes fejlesztő kimondottan rájuk szabott. Ezek, miközben a felhasználók bizonyos speciális igényeinek nyilván megfelelnek, informatikai szempontból általában korszerűtlenek, karbantartásuk, továbbfejlesztésük bizonytalan. Szabványos rendszerekre cserélésük azonban nem egyszerű feladat, mivel a konfekciószoftverek testreszabása drága mulatság, ha pedig ezt nem vállalja a felhasználó, akkor kompromisszumokat kell kötnie.
Ám mind több vállalkozás jut túl a "csak az adminisztráció megkönnyítésére kell a rendszer" szemléleten, és a vezetés eszközének tekinti az erp-rendszert a rá épülő megoldásokkal. Effajta "nagyot álmodásra" bátorították a cégeket a gazdasági versenyképesség operatív program európai uniós forrásokat elérhetővé tevő pályázatai is. (Ezek keretében 2004-2006-ban 4,37 milliárd forintot osztottak ki 280 kis- és középvállalatnak cégen belüli elektronikus üzleti rendszerek támogatására. Az utód a gazdaságfejlesztési operatív program "vállalati folyamatmenedzsment támogatása" rubrikája, amely 2007-ben 1,6 milliárd forint EU-forrást tartalmaz.) A kérdés csak az, hogy az új rendszer mennyire segíti a vállalkozás tevékenységét, illetve mennyire tud az adott ágazatra jellemző igényeket kiszolgálni.
Üzleti előny csak úgy érhető el, ha a vállalatok, e megoldások segítségével, minimális idő alatt képesek optimalizálni belső folyamataikat. "Míg korábban azt mondtuk, hogy ott a hatalom, ahol az információt birtokolják, ma azt hangoztatjuk, hogy ott lehet csak gazdasági növekedést elérni, ahol meg is osztják az információt" - mutat rá az idők változására Schvarcz Zoltán, a Microsoft egyik erp-rendszerének forgalmazásával foglalkozó Xapt Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
A kis- és középvállalati szektor alsó és középső szegmensének élénkülő érdeklődését tapasztalja a vállalatvezetést segítő szoftverek iránt Bódog Norbert is, a kis- és középvállalati ügyviteli szoftverek és erp-rendszerek fejlesztésével, illetve értékesítésével foglalkozó Revolution Software Kft. ügyvezető igazgatója. Az elterjedt számlázó-, illetve készletnyilvántartó programok csupán azokat az ügyviteli funkciókat látják el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek egy átlagos kisvállalkozás mindennapi működéséhez. De ez az utolsó lépcsőfok az "igazi" erp-rendszerekhez vezető úton, mivel ha egy cég már bevezetett valamilyen integrált - azaz a különböző modulok együttműködésén alapuló - ügyviteli megoldást, akkor későbbi növekedése során sokkal könnyebben, ezért nagyobb valószínűséggel fog vállalatirányítási rendszerre váltani.
"A kis- és középvállalatok többsége igen keveset költ informatikai fejlesztésekre. Márpedig a döntéseket segítő rendszerek bevezetése éppen az ő esetükben térül meg a leggyorsabban - hiszen a kisebb cégeknél hamarabb érnek be a fejlesztések -, sokuk számára pedig az életben maradást jelentheti. Az ilyen jellegű fejlesztések elmaradásának oka nemcsak a forrás, hanem a megfelelő információ hiánya is" - mondja Bódog Norbert.
Az agilisabb cégek körében az európai uniós csatlakozás óta érezhetően megnőtt a kisvállalkozói szoftverek iránti kereslet. Ez egyrészt az új előírások miatt van így - a sikeres uniós pályázatokhoz például meg kell felelni bizonyos előírásoknak -, másrészt az elvárt EU-konform cégmegjelenéssel, valamint a piaci verseny erősödése miatt szükséges naprakész nyilvántartások vezetésével függ össze. Sok kis- és középvállalat csak az uniós ösztökélés hatására szánta rá magát első ügyviteli rendszerének bevezetésére - de a szoftverszállítók tapasztalatai szerint egyre többen vállalkoznak erre a kezdeti "nagy ugrásra".
(Nyerges János)
|
|
|
|
